„Nem úgy álltam hozzá, hogy beteg vagyok, hanem van egy feladatom, amit meg kell oldanom.”

– interjú Kovács-Fridrik Lillával, aki vallja, hogy a nehéz helyzetek küzdelemre, győzelemre tanítanak

Kovács Fridrik LillaKovács-Fridrik Lilla daganatos betegségből felgyógyulva még fel sem ocsúdhatott, máris elveszítette párját, később édesanyját is. Lilla mindezek ellenére úgy határozott: tartalmas és egészséges életet fog élni! Célokat tűzött ki maga elé, amelyeket nagy lelki erővel és céltudatossággal sorban meg is valósít. Példaértékű lelki ereje, kitartása, és egész életútja sok sorstársának adhat erőt és motivációt.

Mi volt számodra az az életesemény, amelyben megszületett az életedet a mai napig is meghatározó hitvallásod?

Három gyermekes édesanyaként, dolgozó nőként éltem a megszokott életemet. Gazdasági diplomával a közigazgatásban dolgoztam és folyamatosan tanultam, képeztem magam. 2005-ben, 22 évnyi együttélés után elváltunk a férjemmel. Három gyerekemmel elköltöztünk és kezdtük újra az életet. Újra találtam szerető társat, újból fel tudtam építeni magam. Majd 2013-ban melldaganatot, BRCA1-et (Örökletes emlő- és petefészekrák – szerk.) diagnosztizáltak nálam, úgy éreztem, megnyílt a lábam alatt a föld. Elkezdődött a kezelések sora: mindkét mell eltávolítása, a petefészek-, méh eltávolítása, kemoterápia, és közel 10 műtét várt rám a helyreállító műtétekkel együtt. Az Országos Onkológiai Intézetben Mátrai doktor úr (dr. Mátrai Zoltán – szerk.) volt, aki számomra a segítséget, támogatást jelentette. Ő bátorított arra, hogy legyek céltudatos, és akarjam a gyógyulást. Én alapjáraton egy eléggé erős, céltudatos ember vagyok, emiatt úgy álltam a betegségemhez, hogy nekem van egy feladatom, amit meg kell oldani.

Hogyan viselted a betegségeddel és a kezelésekkel együtt járó megpróbáltatásokat?

Lilla betegségMég számomra is hihetetlen, de úgy csináltam végig a kemoterápiát, a kezeléseket, hogy végig tudtam dolgozni. Egyszer sem voltam rosszul, ugyanolyan életet tudtam élni, mint előtte. Nem tettem fel magamnak a kérdést, hogy miért pont én? Hanem azt gondoltam: milyen szerencsés vagyok, hogy nekem csak ötven éves koromban jött elő ez a betegség, amikor már három gyerekem született, amikor már édesanya vagyok.

Ki támogatott a gyógyulásodban?

Természetesen a családom: az édesanyám, a gyerekeim és a társam. A párom kivételesen példamutató volt, egész idő alatt a tenyerén hordozott, és mindent megtett azért, hogy elfeledtesse velem a betegségemet. Ez volt talpra állásom egyik meghatározó eleme. Boldognak éreztem magam és hálás voltam a gyerekeimért.

De itt nem ér véget a történet…

Sajnos, nem… A páromnál bőrdaganatot diagnosztizáltak. Tíz hónap küzdelem következett. A saját betegségemet felülírta a páromért való küzdelem és az iránta való törődés. Végül ő elindult egy végtelen, hosszú útra, ahonnan már nem térhet vissza. Ez volt az a második krízis, amiből ismét felálltam. Pár évvel később elvesztettem a mindig erős, vidám, és lendületes anyukámat is - szintén melldaganata volt. Sokszor mormolt mondatom visszhangzott mindig bennem: “Lilla, menj, mint a tank!”

Merre vezetett az utad ezután?

Megtanultam egyedül erősnek lenni. Születtek nagy célok és tervek az életemben: elhatároztam, hogy még többet fogok sportolni, szeretnék festeni, egészségtudatosabb életet élni. Igyekeztem megélni a pillanatokat és a jelenben lenni. Apró dolgoknak is örülni, például annak, amikor reggel felkelek a Nap és belevilágít a szemembe. Ezt az érzést annyira szeretem, hogy a telefonom is tele van napfelkeltés fotókkal. (nevet)

Hogyan éled most az életedet ezzel a megváltozott szemlélettel?

lilla oklevélJobban élvezem az életet és tudatosabbá váltam. Számomra fontos az egészségtudatos életmód. Egészségesen táplálkozom, nagyon odafigyelek arra, hogy meglegyen a 7-8 óra alvásom. Jelentkeztem egy sportakadémia által meghirdetett képzésre, így nem csak aktívan sportoltam, hanem szereztem egy OKJ-s képzettséget is a végén. A sportakadémián 20-30 éves fiatalokkal voltam együtt, és az, hogy bírom velük a tempót, szintén adott egy plusz lendületet. Nem csak fizikailag edződtem meg, de szellemileg is frissebb lettem. Tavaly szeptemberben pedig jelentkeztem egy gyermek komplex mozgásfejlesztő képzésre, amit szintén sikeresen elvégeztem, mert van egy újabb célom, hogy „nagymama” koromban gyerekekkel foglalkozhassak.

Az életmódváltás az egyik fontos szál az újjászületésedben, de miből merítettél még erőt?

Lilla festésElkezdtem festeni is. Bár senki nem javasolta ezt nekem korábban, magamtól, folyamatában ébredtem rá, hogy a festés maga egy terápiás tevékenység számomra. Mert festés közben csak a jelenben vagyok, akkor nem azon gondolkozom, hogy mi volt vagy mi lesz.

Mit üzennél azoknak, akik hasonló nehézségekkel küzdenek, mint te egykor?

Helyezzék az ágyukat oda, ahol reggel a szemükbe süt a nap! (nevet). Ezt viccből mondtam, de ami nagyon fontos: higgyenek a gyógyulásban, akarják a gyógyulást, és menjenek, mint a tank! Hiszen a tank mindent legyűr.
A végső üzenetem: csinálni, csinálni, csinálni, nem feladni!

A cikkben szereplő valamennyi kép a történet szereplőjének tulajdonát képezi.